Nemrég a Hollóka Grafikai Műhelyben tartottam előadást UX designereknek és grafikusoknak az AI-ról. Ebben a cikkben összefoglalom, amit az előadáson is elmondtam: hol segít az AI a UX designernek és a grafikusnak.
Mire használja ma az AI-t egy UX designer?
A legnagyobb változást nem a felületek megrajzolásában látom, hanem a kutatás előtti és utáni munkában. Egy interjúvázlat, egy kérdőív első változata, a kutatási terv szerkezete percek alatt összeáll, és a designer ideje a valódi beszélgetésekre marad.
Ugyanez igaz a kutatás utáni szakaszra. Tíz interjú leirata, egy halom kérdőíves válasz vagy ügyfél-visszajelzés feldolgozása régen napokat vitt el. Az AI-jal a mintázatok gyorsabban kirajzolódnak, a döntés viszont továbbra is a designeré, mert ő tudja, melyik visszajelzés mögött van valódi probléma.
A harmadik nagy terület a gyors prototípus. Egy ötletből ma pár perc alatt kattintható prototípus lesz, amelyet meg lehet mutatni az ügyfélnek vagy egy felhasználónak. Ettől nem a tervezés lesz rövidebb, hanem a próbálkozás lesz olcsóbb: több irányt lehet megnézni, mielőtt bárki elköteleződne az egyik mellett.
Szintetikus felhasználók: hol működnek, és hol kell valódi ember?
Az egyik legizgalmasabb és legtöbbet vitatott téma ma a szintetikus résztvevő, vagyis az AI által szimulált felhasználó, akit kérdezni lehet. Az előadáson egy egyszerű példán mutattam meg, miért kell óvatosan bánni vele.
Ha megkérdezel hét szintetikus résztvevőt, hány online kurzust fejezett be, jó eséllyel mind a hét azt feleli, hogy mindet. Ha hét valódi embert kérdezel, közülük talán három mondja ezt, a többiek pedig elmesélik, miért maradt félbe a kurzusuk: munkahelyet váltottak, vagy a tartalom nem volt releváns nekik. A valódi ok mindig a szélekről és a kivételekből jön, a gép pedig hajlamos az átlagra és az udvarias igenre.
Hol használható a szintetikus kutatás:
Feltárás és előteszt. Érthető-e egy kérdőív, milyen vakfoltok lehetnek egy koncepcióban, melyik ötletet érdemes egyáltalán továbbvinni. Itt a szintetikus résztvevő gyors és hasznos sparring partner.
Összehasonlítás. Itt csak részlegesen. Koncepciók sorrendje, egy irány kiválasztása. Itt már segíthet, de az eredményt valódi felhasználókkal érdemes visszaellenőrizni.
Ahol semmiképp: a valódi viselkedés és döntés. Használhatóság, arányok, emlékezés, érzelmek és a sérülékeny csoportok. Ide ember kell, megfigyeléssel, interjúval, felhasználói teszttel.
Ha valaki komolyabban használja a szintetikus adatokat, a kalibrációt is érdemes beépíteni: egy kis valódi mintához mérni a gépi válaszokat, és minden eredmény mellé odaírni, mihez mérték, mekkora a hibája, és mire használható. A Nielsen Norman Group AI a UX-munkában című tanulási útmutatója jó kiindulópont, ha valaki szeretne mélyebben elmerülni a témában.
Szolgáltatás, amely az emberhez igazodik
Van egy gondolat, amelyet minden tervezőnek érdemes végiggondolnia. Eddig az emberek alkalmazkodtak a szolgáltatásokhoz: mindenki ugyanazt az ügyfélutat, ugyanazt az információmennyiséget és ugyanazt a tempót kapta. Az AI először teszi lehetővé, hogy a szolgáltatás igazodjon az emberhez: más tempót, más részletességet és más utat kínáljon annak, akinek erre van szüksége.
Ez különösen a neuroinkluzív tervezésben nyit új lehetőségeket. Annak, akit a túl sok információ terhel, egyszerűbb utat lehet adni, annak pedig, aki részletekből érti meg a dolgokat, mélyebbet. Ehhez viszont olyan tervezőkre van szükség, akik értik az embereket, és tudják, mit érdemes személyre szabni.
Hogyan változik a grafikusok munkája az AI miatt?
A grafikusok munkájában a képgenerálás a leglátványosabb változás, de a hatása ennél jóval messzebbre ér. Megváltozik, hogyan keresünk ötleteket, hogyan mutatunk meg egy koncepciót az ügyfélnek, és mennyi idő alatt jutunk el egy továbbdolgozható változatig.
A szerep egyre inkább az art direction felé tolódik. A grafikus meghatározza a vizuális irányt, kiválasztja a megfelelő eszközöket, értékeli a változatokat, és összefogja az eredményt. Ehhez ugyanúgy szüksége van kompozíciós érzékre, tipográfiai tudásra és márkaismeretre, mint korábban. Közben sokkal több lehetőséget tud kipróbálni.
Gyorsabban kiderül, melyik ötletben van lehetőség
A weboldaltervezésben korábban rengeteg idő ment el arra, hogy aprólékosan egymás mellé rendezzük a dobozokat, felépítsük az oldal szerkezetét, és megrajzoljuk az első bemutatható változatot. Mire az ügyfél látott valamit, a tervező már sok munkát beletett abba az egy irányba.
Ma megfelelő AI-eszközzel komplett weboldalkoncepciókat, akár működő prototípusokat is létre lehet hozni. Meg lehet nézni ugyanazt a tartalmat többféle elrendezéssel, más vizuális hangsúlyokkal, eltérő képi világgal. Sokkal hamarabb látszik, melyik irány működhet, és melyiket érdemes elengedni.
A kiválasztott változat pedig továbbvihető a megszokott tervezői környezetbe. Léteznek olyan munkafolyamatok, amelyek a böngészőben megjelenő felületet szerkeszthető Figma-rétegekké alakítják, így a részletek kidolgozása ott folytatható. A Figma például már kódból létrehozott felületek szerkeszthető átvételét is támogatja.
A kézi vázlatnak és a dobozok rendezgetésének továbbra is lehet helye, ha az segíti a gondolkodást. De már sokkal többféle úton eljuthatunk az első kipróbálható változatig. A felszabaduló időből több juthat az alternatívák összehasonlítására és a jó irány kidolgozására.
Az AI-val készült anyag tovább is szerkeszthető
A grafikai munkában is fontos változás, hogy az AI-val létrehozott eredmény egyre több esetben továbbdolgozható alapanyag. Vektoros grafikát is lehet generálni, SVG-formátumban exportálni, majd például Illustratorban folytatni a szerkesztést. Az Adobe Firefly ilyen szerkeszthető vektoros kimenetet is kínál.
Ez lehetőséget ad arra, hogy egy ígéretes illusztráción vagy grafikai elemen a tervező pontosítsa az arányokat, módosítsa a színeket, és hozzáigazítsa a márka vizuális rendszeréhez. A weboldalak szerkeszthető átvitele és az SVG-export különböző munkafolyamatok; az eszköztől függ, mi és milyen minőségben vihető tovább.
A szakmai kidolgozásnak ettől még ugyanúgy megvan a helye. Ellenőrizni kell a tipográfiát, a következetességet, a különböző méretekben való működést és a végleges felhasználás követelményeit. Egy látványos első változat és egy átadható grafikai anyag között sok fontos döntés van.
A vizuális irány és a válogatás felértékelődik
Egy saját példa. A weboldalam főoldalán buborékos animáció fogadja a látogatót. A buborékok „bőrét” Midjourney-ben generáltam, a saját fotóimat tettem bele, a mozgást pedig kódban építettük fel. Az AI rengeteg kivitelezési munkát levett a vállamról, az ötlet, a válogatás és az, hogy mi az, ami még esztétikus, az én döntésem maradt. Sok változat került a kukába, mert egy részecskés folyadék például inkább nyálkásnak hatott. Ezt az érzéket egy tervező hozza.
A márkák oldaláról is ugyanezt látom. Ahol a grafikus felépíti a márka vizuális rendszerét, és megfelelő referenciákkal, sablonokkal, munkafolyamatokkal támogatja az AI használatát, ott a csapat többi tagja is következetesebben tud dolgozni. A grafikus feladata így arra is kiterjed, hogy meghatározza, milyen anyag illik a márkához, és hol szükséges szakmai ellenőrzés.
Amikor az ügyfél már AI-jal megírt brieffel érkezik
Az AI új feszültségeket is hoz az ügyfél és a grafikus kapcsolatába. Az ügyfél ma már kész briefet, hangulati táblát vagy weboldaltervet is hozhat, amelyet egy AI-eszközzel állított össze. Ez hasznos kiindulópont lehet: könnyebben megmutatja, mire gondol, mi tetszik neki.
A nehézség akkor kezdődik, amikor ezt végleges megoldásnak tekinti, és a grafikustól már csak a kivitelezést várja. Egy részletesen megírt brief ugyanis könnyen kelti a szakmai megalapozottság érzetét. Közben lehet, hogy a célközönségről, az üzleti célról vagy a használat körülményeiről fontos információk hiányoznak belőle.
Ilyenkor a grafikusnak a hozott megoldás mögötti szándékot is meg kell értenie. Mit szeretne elérni az ügyfél? Miért ezt az irányt választotta? Melyik részéhez ragaszkodik, és milyen okból? Ezekből a kérdésekből lehet olyan közös munka, amelyben az ügyfél ötlete és a tervező szakértelme is helyet kap.
Az AI senkit nem tesz szakértővé
Szerintem ez az egész változás egyik legfontosabb tanulsága. Az AI-jal könnyű gyorsan elfogadhatónak látszó eredményt készíteni. Szakmai szempontok nélkül viszont ugyanilyen könnyű megállni egy általános, sok más anyaghoz hasonló megoldásnál.
Egy grafikus ugyanabban az eredményben mást lát. Észreveszi, ha szétesik a vizuális hierarchia, rosszak az arányok, következetlen a képi világ, vagy az egész egyszerűen idegen a márkától. Tudja, mit érdemes megtartani, mit kell újragenerálni, és melyik részhez célszerű kézzel hozzányúlni.
Ugyanaz az eszköz egy felkészült grafikus kezében valóban varázsdoboz lehet. A tudása, a tapasztalata és az ízlése segít abban, hogy a sok lehetőségből valami sajátos és értékes szülessen.
Ami a tervezőnél marad
Az empátia, a jó kérdések, a valódi emberekkel folytatott beszélgetés és az ízlés. A feladat megértése, a megfelelő irány kiválasztása és a végeredményért vállalt szakmai felelősség.
Az AI rengeteg munkát gyorsít. Hogy ebből mennyivel jobb megoldás születik, azon múlik, hogyan használjuk fel a felszabaduló időt és a megnövekedett lehetőségeket. Egy felkészült tervező ezekkel több irányt vizsgálhat meg, bátrabban kísérletezhet, és alaposabban dolgozhatja ki azt, amit végül az ügyfélnek átad.
A cikk szerzője:
Pásti Edina
Generatív AI szakértő